Püspökszentlászlói kastély, templom és arborétum - Püspökszentlászló

Püspökszentlászlói kastély, templom és arborétum bemutatása

Püspökszentlászló első írásos említése egy 1235‐ös, vitatott hitelességű királyi adománylevélből származik. Ekkor már bencés perjelség is működött a településen, amely 1392‐ben kapott pápai búcsúengedélyt. E perjelségről nagyon kevés információ maradt fönn, annyi bizonyos, hogy a 16. század közepén már nem létezett. Egy 1721-es forrás egy romos templomról, valamint egy fából készült remetelakról tett említést. Az ott élő remete – a Pécsről elszármazott Joannes Reinhard Uhl minorita szerzetes – minden évben Szent László napján ünnepi szentmisét tartott az összegyűlt zarándokoknak. Az ő szervezőmunkája révén épül fel 1725-ben az új templom a régi romok helyén.

Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben – a korábbi kápolna helyére – klasszicizáló késő barokk stílusú új templomot, és mellette püspöki nyaralókastélyt építtetett. A 18. század második felében a település lassan újra benépesült, miután Klimo György pécsi püspök német családokat telepített le a területen. Hetyey Sámuel pécsi püspök 101 évvel a felépítése után, 1898 márciusa és júniusa között teljesen felújíttatta a kastélyt.

1905 októberében nevezték ki gróf Zichy Gyulát pécsi püspökké, ő folytatta a következő a nyári rezidencia fejlesztését. Zichy püspök a kastély déli (fő)homlokzatának timpanonjában az építésben, illetve felújításban legfontosabb szerepet játszó három püspök Zsolnay-féle pirogránitból készült címereit is elhelyeztette: középen gróf Esterházy Pál László, balról Hetyey Sámuel, jobbról pedig gróf Zichy Gyula címere kapott helyet.

Virág Ferenc püspök 1954. január 17-én nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy a kastélyt használatra átengedi az Egyházi Kegydíjasok és Betegek Szeretetszolgálatának otthon céljára. A kastélyon a második világháború utáni években csak kismértékű változtatásokat hajtottak végre. A szeretetotthon végül 1954. április 9-én nyitották meg; kezdetben harminc nővér költözött ide.

MINDSZENTY EMLÉKSZOBA
Az itt lakók életét 1955-ben zavarta meg egy nagyobb incidens, amikor július 12-én az Államvédelmi Hatóság 24 órán belüli távozásra szólította fel őket. A sietség indoka az volt, hogy július 17-én itt helyezték el titokban a koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érseket, prímást, bíborost. A kastélyt „megfelelően” felkészítették hogy a helyiek ne láthassák, kit őriznek ott. Az emeleten jelöltek ki két szobát Mindszenty számára, a földszinti helyiségeket pedig elfoglalták az őrzésére kirendelt ÁVH-sok. Október 10-én a szintén koholt vádak alapján elítélt Grősz József kalocsai érseket is Püspökszentlászlóra szállították házi őrizetbe. Mivel azonban az épület állaga ekkor már meglehetősen leromlott volt, november 2-án Felsőpeténybe, az államosított Almásy-kastélyba költöztették át mindkettőjüket.

TEMPLOM
A templomot Esterházy Pál László püspök építtette 1797-ben a nyaralókastéllyal együtt a korábbi templom helyére. Az 1725-ös épületről egy latin feliratú homokkő tábla emlékezik meg az épület déli falán.

A templom teljes belső hossza valamivel több, mint 13 méter, a fenyőzsindelyes kupola belmagassága 11,75 méter. Az ovális alaprajzú, kupolás, késő barokk épület állapota a 19. század második felére erősen leromlott. Az átfogó felújítási munkákra a 20. század elején, gróf Zichy Gyula püspöksége alatt került sor. 1903-ban készült el az új főoltár, amelynek képe a Szűz Mária előtt hódoló Szent Lászlót ábrázolja. A két mellékoltár is átalakult, a korábbi Szent László- és Szent Imre-oltárok helyére egy Jézus Szíve-, illetve egy Mária Szíve-oltár került. A templom orgonáját 1907-ben adták át.
A torony 1913-ban már három haranggal büszkélkedhetett. A háborút követően, a szerb megszállás időszaka alatt a berendezés súlyos károkat szenvedett. A templom a második világháborút követően is folyamatosan működött; jelenleg a hosszúhetényi plébániához tartozik.

ARBORÉTUM
A kastély arborétumát mai formájában Hetyey Sámuel püspök létesítette. Ugyanakkor már a kastély 1797-es felépítése után parkosították az épület környezetét. Hetyey püspök a 19. század végén újabb hat katasztrális holddal kibővítette, majd alácsöveztette a területet, hogy egyenletesen öntözni lehessen, és ennek érdekében egy ciszterna is létesült. Különleges növények és fák telepítésével arborétumot alakíttatott ki az akkori püspöki főkertész, Hrban Ferenc vezetésével. A kastély elé egy Zsolnay-szökőkutat állított. Később Zichy püspök hozta létre a vadasparkot, ahol őzeket, majd dámvadakat tartott. Ekkortájt készülhetett el a tekepálya és a szabadtéri úszómedence is.

Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből.

Egy 2015-ben zárult pályázatot követően átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.